Az első világháború első halottja egy magyar honvéd volt

 

A több, mint száz esztendeje kitört világháború családok millióinak okozott bánatot, közülük elsőként egy abádszalóki magyar családnak, Kovács Pál hozzátartozóinak.

 

Kovács Pál 1892-ben született Abádszalókon, édesapja dohánykertész volt a gróf Szapáry családnál. 1913. október elsején vonult be sorkatonai szolgálatra a 68. szolnoki gyalogezredhez rendfokozat nélkül bakának, hivatalos megnevezéssel gyalogosnak. A szarajevói merénylet után a katonák 1914. július 28-án indultak el a zimonyi kaszárnyából a határfolyó, a Száva partjára. Ott vonultak őrségbe, s másnap arra ébredtek, hogy a szerbek hajnalban fölrobbantották a Monarchiát Szerbiával összekötő hidat. A robbanást mindkét oldalról heves puskatűz követte, így gyakorlatilag ekkor kezdődött meg az első világháború.

 

A tűzpárbajban már a reggeli órákban kevésnek bizonyult a muníció és ezért Kovács Pál és Bíró Gábor közlegényeket parancsnokuk hátraküldte egy láda töltényért. A nehéz láda árokba emelésekor először Kovács Pált érte szerb golyó: fejlövést kapott és azonnal meghalt. Pillanatokon belül Bíró Gábor is megsebesült, majd tüdőlövésébe egy órán belül ő is belehalt.

 

Fiuk halála után szülei elköltöztek Tiszaburára egy tanyára, így az egykori hősi halált halt közlegény személyes emlékei elvesztek. Az abádszalóki öregek ettől függetlenül még ismerik történetét, s időközben elveszett fényképe alapján őrzi arcvonásait az első világháborús hősi emlékmű is.

 

A száraz tények: A császári és királyi 68. jászkun gyalogezred a belgrádi szerb helyőrséggel szemben, Zimonyban állomásozott 1912 óta. Feladata a megerősített határvédelem volt. Az 1914. június 28-i szarajevói merénylet után alig egy hónappal kitört a háború. Egy nappal a hadüzenet után, július 29-ére virradóra a szerbek felrobbantották az országhatárt képező Száván átvezető vasúti híd déli pillérét Belgrád és Zimony között. A szolnoki 68-as gyalogezred katonái a híd zimonyi oldalánál őrséget állva, megpróbálták a robbantást megakadályozni – sikertelenül. A szerbek ágyúval és kézifegyverekkel támadták a hídőrséget. A kirobbant tűzharcban, amelynek lefolyását a különböző források némileg eltérő módon írják le, életét vesztette három 68-as katona: Kovács Pál gyalogos, Bíró Gábor gyalogos, és Veres Imre gyalogos. Szerb oldalon – úgy tudjuk – nem voltak halottak. A következő harccselekményre július 31-én került sor, a Monarchia és Oroszország között pedig csak augusztus 5-én állt be a hadiállapot, tehát – jelenlegi ismereteink szerint – ők voltak a Nagy Háború első hősi halottjai.

 

 

forrás



Webmester